Holnap lenne 86 éves az egykori futólegenda! Pergamen, avagy a „mosolygó gyilkos”!!!

 

Holnap lenne 86 éves Rózsavölgyi István ( Budapest, 1929. március 30- Budapest, 2012, január 27.), a népszerű PERGAMEN,  olimpiai bronzérmes, hétszeres világcsúcstartó, nyolcszoros Európa-, és 19- szeres magyar csúcstartó atléta.  Pályafutása során  az ötvenes években Karrierje során 7 világcsúcsot, 8 Európa-csúcsot és 19 magyar csúcsot futott közép- és hosszútávon, az 1960. évi nyári olimpiai játékokon harmadik helyen végzett 1500 méteren. 297 versenye során összesen 188-szor győzött!

 

Az ötvenes években tagja volt az Iharos-Tábori- Rózsavölgyi futótriónak, amely szinte rendelésre szállította a világcsúcsokat. De számára nem a világcsúcsok, hanem az 1960-as római olimpián 1500 méteren elért bronzérme volt a legbecsesebb.

 

És egy idézet egy korabeli interjúből:

„Miért vagy Te Pergamen?

---- A végén kezdem, valamikor az ötvenes években a Tatai Edzőtábor „A” pályájáról jöttünk le edzés végén a lenyugvó nap fényében, amikor Csermák Jóska, a kalapácsvető felkiáltott:- „Nézzétek, a Rózsavölgyinek átlátszik a füle. Olyan, mint a pergamen!” Azóta vagyok Pergamen. A „mosolygó gyilkos” jelzőt a tanítványaim akasztották rám, mert szerintük a leggyilkosabb edzésfeladatokat is mosolyogva soroltam fel nekik.”

 

 Az  1500-as magyar bajnoki csúcsot (3:38,8) sajnos, 55 éve még mindig Ő tartotta. (Lehet még ma is?).

1962-ben62-ben hagyta abba a versenyzést, Később a Honvéd edzőjeként dolgozott, majd majd ’63-ban lett az öttusa-válogatott futóedzője. Az első siker a tokiói olimpiai bajnok, Török Ferenc győzelme volt, egy ideig edzette Balczó Andrást, és még sok kiváló sportolót. Később a Tatai Edzőtábor szakmai vezetője lett.

1990-ben nyugdíjba ment, de az aktivitás a régi maradt, a tatai atléták, duatlonisták megtalálták, és sok edzést vezetett számukra, emellett a Máltai Szeretetszolgálat tatai szervezeténél naponta ebédet hordtott a helyi rászorulóknak.

 

 

 Rózsavölgyi Istvánt Tata Városa díszpolgárrá választotta, 81.-ik születésnapjára pedig a legszebb ajándékot kapta.

 

2009. március 31.-től a  Tatai Olimpiai Edzőtábor atlétikai pályája RÓZSAVÖLGYI ISTVÁN nevét viseli.

 

Emlékét Örökké megőrizzük! A korai, későbbi Tanítványok nevében:

 

Tóth Feri

 

 

 És itt a korábbi interjú teljes szövege:

 

Köztünk élő legendák

Rózsavölgyi István, a hétszeres világcsúcstartó

Az ötvenes években a magyar középtávfutók diadaljaitól volt hangos a világ sportsajtója, az Iharos-Tábori- Rózsavölgyi futótrió szinte rendelésre szállította a világcsúcsokat. A Tatán élő Rózsavölgyi Istvánnal, a hétszeres világcsúcstartó „Pergamennel”, így félúton a 81.-ik és 82.-ik születésnapja között idéztük fel a múltat.

Az interjú bensőséges voltára magyarázat, a szerző érett férfikorában a „mosolygó gyilkos”( a magyarázat lejjebb), keze alatt futott vagy tíz évig.

----Pista Bácsi, honnan a futás szeretete, és ne szerénykedjünk, honnan a tehetséged, mi a             titok?

----Óbudán gyerekeskedtem, és hetente legalább háromszor felmentünk a Hármashatár- hegyre, és mivel gyerekek voltunk, néha gyümölcsöt is csentünk. A baj az, hogy akkor is volt már csősz, szerencsénkre mi mindig fölfele futottunk el, a csősz pedig nem bírta az iramot. Na, itt kezdődött, aztán bevonultam katonának, ott pedig, aki jól szerepelt a hadseregbajnokságon, annak jutalomszabadság járt. Persze, hogy hajtottunk, volt idő, amikor megnyertem a fegyveres futást, rá félórára pedig a mezei futást. Itt figyelt fel rám későbbi társaimmal együtt Iglói Náci bácsi, aki testnevelő tanárként, és egykori futóként egy merőben új szisztéma szerint edzett bennünket.

----Ekkor kerültetek a Honvédba, mi volt az Iglói- féle módszer lényege?

----Viszonylag rövid, de annál intenzívebb edzéseket végeztetett velünk a Mester. Gyakori ritmusváltásokkal, közte kevés pihenőfázissal, és ennek két év után meg is lett az eredménye.

----Ezekről a sikerekről azóta is ódákat zengnek az idősebbek, mondván az Iharos-Tábori-Rózsavölgyi trió sorozatban állította fel a világcsúcsokat. Atlétaberkekben az a legenda járja, hogy a felsőbb katonai vezetés(lásd még: Bástya elvtárs megrendelte a világcsúcsot). És az eredeti neveteket is meg kellett változtatnotok, hogy magyarosan hangozzék.

 ----Az Iharos- Tábori- Rózsavölgyi-Mikes összetételű, 4x1500 méteres váltóval három világcsúcsot értünk el, aztán egyet a magyar válogatott színeiben 4x1 mérföldön. A magyarosítás igaz, hiszen Israel- Talabircsuk- Riedl- Meixner volt az 1500-as váltónk igazi neve. Egyéniben Csepelen futottam 2000 méteren világrekordot ’55- ben, majd ugyanebben az évben Tatán egy 1500- as, majd egy 1000 méteres világcsúcsot (2:19). Mi olyan edzettségi állapotban voltunk, hogy Iglói mester, a jegyzetei, az edzéseredmények  alapján tudta, kinél, mikor lesz a csúcsforma. Innen a legenda. Az 1500-as magyar bajnoki csúcsot (3:38,8) sajnos, 55 év után még mindig én tartom.

----Utóbbi mondatod azt jelenti, hogy magyar bajnokságot az elmúlt több, mint fél évszázad alatt ennél jobb idővel még nem nyertek. A két világrekordhoz csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a ma érvényes magyar csúcs ezer méteren Zemen János nevéhez fűződik (2:18,4; Budapest, 1978), 1500-on Tölgyessy Balázs( 3:35:57). Tizedek,egy-két másodperc.Ti salakon, bőrcipőben, a maiak pedig rekortánon, szupercipőben, nem beszélve a többi kellékről. Mi volt a titok?

----Mi minden energiánkkal a sportnak éltünk, emlékszem, egy nehéz edzés végén, Náci bácsi  még 10x100 erős, lendületes futást rendelt. Valaki közülünk megjegyezte:-„Ez a Halál”. Mire a másik közbeszólt:-„ Nézzük meg, mi van a Halál után”. Megnéztük. Na ez lehetett a sikereink titka.

----Jött az 1956-os melbourne-i olimpia, ha jól tudom, nagy formában voltál, vezetted a világranglistát, aztán még a döntőbe sem jutottál.

----Már az indulásunk is elég zavaros volt, Prágából repültünk el, kint pedig az ottani, és a világsajtó tele volt az itthoni forradalom, véres eseményeinek képeivel. Aggódtunk a családért, egyszerűen nem tudtam a futásra koncentrálni, kiestem. Ott fogadtam meg, hogy Rómában dobogós leszek.

----Rómában 1960-ban, harmincegy évesen ez nem kis feladatnak látszott, hiszen edződ ’56-ban kinn maradt, és lényegében egyedül készültél, bár papíron volt trénered.

----A saját, jól bevált, megszokott edzésmunkámat végeztem, így jutottam el a római olimpia 1500-as döntőjébe. Kár, hogy a döntő előtt esett az eső, ez az én könnyű súlyomnak, ellépő stílusomnak ez nem kedvezett. A mély salakon az ausztrál Elliott, és a francia Jazy mögött a bronzérmet szereztem meg.

Elértem, amit Melbourne-ben megfogadtam. 31 évesen olimpiai dobogón állhattam.

----Ezután jött a levezetés, majd az edzői pálya, ahol azért hasonló sikereket értél el.

----’62-ben hagytam abba a versenyzést, majd ’63-ban lettem az öttusa-válogatott futóedzője. Az első siker a tokiói olimpiai bajnok, Török Ferenc győzelme volt, egy ideig edzettem Balczó Andrást, és még sok kiváló sportolót.

----Akkor itt helyénvaló a dupla kérdés, miért is a „mosolygó gyilkos”, Miért vagy Te Pergamen?

---- A végén kezdem, valamikor az ötvenes években a Tatai Edzőtábor „A” pályájáról jöttünk le edzés végén a lenyugvó nap fényében, amikor Csermák Jóska, a kalapácsvető felkiáltott:- „Nézzétek, a Rózsavölgyinek átlátszik a füle. Olyan, mint a pergamen!” Azóta vagyok Pergamen. A „mosolygó gyilkos” jelzőt a tanítványaim akasztották rám, mert szerintük a leggyilkosabb edzésfeladatokat is mosolyogva soroltam fel nekik.

----Később a Honvéd edzőjeként dolgoztál, majd a Tatai Edzőtábor szakmai vezetője lettél. Gondolom, nem volt idegen a helyszín, mit tartasz itteni tevékenységed legnagyobb sikerének?

----Azt, hogy, sikerült elérnem egy rekortán pálya elkészítését.

----Hogyan?

----Mindig gondot jelentett, hogy az atléták nem járnak az Edzőtáborba. Szóltam az akkori pénzügyminiszternek, egy hét alatt megvolt rá pénz.

----’90-be nyugdíjba mentél, de az aktivitásod a régi maradt, a tatai atléták, duatlonisták megtaláltak, és sok edzést vezettél számukra, emellett a Máltai Szeretetszolgálat tatai szervezeténél naponta ebédet hordtál a helyi rászorulóknak. Egyáltalán, mikor hódoltál másik kedvenc sportodnak, a horgászatnak?

----Napközben, és, ha az edzések úgy alakultak, akkor a kedvenc Cseke-tavi horgászhelyemen ellenőriztem a mozgásukat. 75 évesen abbahagytam az edzésirányítást, ebédhordást. Most, így 81 és 82 között jól érzem magam itthon családom körében, szeretek ebben a városban élni. Néha tv-t nézek, de sajnos a magyar atlétika nem sok örömet okoz nekem, kivételt csak a kalapácsvetők jelentenek.

----Találkozol néha a régi futótársakkal, sporttársakkal?

----A mi triónkból Iharos sajnos meghalt, Tábori Amerikában él. Nemrég mintegy 60 egykori magyar olimpikonnal meghívtak Rómába, az olimpia 50.-ik évfordulójára rendezett ünnepségre. A régi sporttársak közül most talákoztam Kulcsár Gergellyel, ő volt a másik atléta. Voltak más sportágbeliek, a futballista Buzánszky, aki velem együtt a rangidős, a pólósok, kajakosok, és a többi római olimpikon is. Jól éreztük magunkat.

----Nem gondolsz néha arra, hogy az akkori tudásotokkal a mai utcai, pénzdíjas versenyek korában dollármilliomosok lehetnétek?

----Mi elsősorban középtávfutók voltunk, de az akkori edzettségi állapotunkkal partiban lennénk a rövidebb távú utcai nagymenőkkel, nem beszélve a nagyon jól fizetett pályaversenyekről. Én részt vettem Amerikában fapadlós, fedettpályás versenyen, de azt hiszem az akkori díjazás meg sem közelíti a mai rajtpénzeket, díjakat.

 

EPILÓGUS:

Rózsavölgyi Istvánt Tata Városa díszpolgárrá választotta, Idén márciusban, 81.-ik születésnapjára pedig a legszebb ajándékot kapta.

2009. március 31.-től a  Tatai Olimpiai Edzőtábor atlétikai pályája RÓZSAVÖLGYI ISTVÁN nevét viseli.

    

  

 

 

 

 

 

Oldal: Rózsavölgyi István, A MESTER
tótferi honlapja - © 2008 - 2024 - totferi.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat